2008. október 26., vasárnap

Kígyóbűvölők!

Igaz a mondás: vénségére bolondul meg az ember! Nem gondoltam volna, hogy valaha is megfogok egy kígyót, most meg valósággal beleszerettem!

12 megjegyzés:

Zsuzsi írta...

Azt a mondást se felejtsük el, hogy az ember a szívében fiatal! :-)

Egyúttal szeretném megköszönni, hogy te lettél az első számú rendszeres olvasóm! Köszönöm.

Ági mama írta...

Nagyon szivesen, én is tettem fel egy ilyet az oldalamra, ha gondolod bejelentkezhetsz.
Egyébként meg valóban sokszor járok az oldaladon, amikor csak kitellik az időmből!

Perlenbunker írta...

Suuuuuper!
Ich liebe Schlangen! :0)
Wunderschönes Bild!!!

Lieben Gruß
Marion

Ági mama írta...

Danke schön ! Marion!

N Zsuzsa írta...

Bátor vagy! Édesek az unokáid!!

Kata írta...

Az unokak es a gyerekek mindenre kepesek, meg a nagyit is raveszik mindenre :)))) Furcsa, ugye, hogy nem nyalkas es hideg?

Ági mama írta...

Először nagyon féltem, de amikor megsimogattam nem is volt olyan rossz érzés, a gazdája mondta, hogy nagyon jó a szaglása, s megismeri az embert, én annyit jártam körülötte, hogy már majdnem meg is puszilt, nem volt taszító!
Az unokáim kedvéért meg minden hülyeségbe belemegyek, habár ilyen az alaptermészetem, talán azért is ragaszkodnak annyira hozzám.

panita írta...

Hát nem semmi! Én biztos szörnyethalnék egy ilyentől. Talán majd az unokáim engem is rávesznek ilyenekre. :))))

Tiszi írta...

Na, engem az unokák sem vennének rá!!! :D Bátor vagy Ági!

bandrea írta...

Ez aztán a bátorság, én nem biztos, hogy kibírtam volna!!!

LNóri írta...

Nagyon jó kép!
És látom a kicsi nyakában van valami :)

Ági mama írta...

Igen a nagyobbik unokám fogja a kígyó farkát, de a kicsi is megsimogatta, csak nem sikerült úgy fényképezni!